Járulékcsökkentéssel és a gázárak maximalizálásával reagál a német kormány a végképp elszabaduló energiaárakra és az Északi Áramlat 1 leállására. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy teljes egészében elvetik a gázár-kiegészítő pótlék (megboldogult nevén: Gasumlage) ötletét, amely október 1-től gyakorlatilag a szolgáltatók (így a fogyasztók) által fizetett plusz összegből támogatta volna a gázimportőr cégeket. Ezek a vállalatok
a történelmi magasságokban szárnyaló beszerzési árak miatt a szakadék szélén táncolnak, főleg azóta, hogy Oroszország leállította a gázszállítást, így a hiányzó mennyiségeket a világpiacról szerezték be.
Olaf Scholz szövetségi kancellár, Robert Habeck gazdasági miniszter és Christian Lindner pénzügyminiszter közös sajtótájékoztatójukon jelentették be a gázárak maximalizálásáról szóló javaslatukat. A „gázárfék”-projekthez egy óriási, akár 200 milliárd eurós pénzügyi alapot hoznak létre, ami Németország GDP-jének 4,7 százaléka. „A német kormány mindent megtesz azért, hogy csökkentse az energiaárakat, ennek érdekében alkotjuk meg ezt a védőernyőt” – mondta Scholz. Lindner pénzügyminiszter nem hagyta ki az alkalmat, és hozzátette, hogy a döntés egyben világos válasz Putyinnak: nem tudja térdre kényszeríteni Németországot. Mint mondta, az ország gazdaságilag erős, és szükség esetén azonnal használja is az erejét.
Magyarország jelenleg sokkal jobb helyzetben van energia és rezsi terén, mint Németország. Orbán Viktor ma reggel úgy fogalmazott: majdnem öt hónapra elegendő gázt tárolt be eddig az ország. A rezsicsökkentés egy magyar család esetében átlagosan 181 ezer forintot jelent havonta. A miniszterelnök hozzátette: átlagfogyasztásig a rezsicsökkentést 2023-ban is fent akarja tartani a kormány.
: majdnem öt hónapra elegendő gázt tárolt be eddig az ország. A rezsicsökkentés egy magyar család esetében átlagosan 181 ezer forintot jelent havonta. A miniszterelnök hozzátette: átlagfogyasztásig a rezsicsökkentést 2023-ban is fent akarja tartani a kormány. A javaslat szerint az állam felső határt szab a gázáraknak, majd kifizeti a megállapított plafon és a gázimportőrök által a világpiacon fizetett összeg közötti különbözetet. A Gazdasági Stabilizációs Alap – amelyet eredetileg a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésére hoztak létre – feltöltéséhez óriási kölcsönöket fog felvenni Németország, miután a terv kivitelezéséhez a kormány nem akar a jelenlegi költségvetéshez hozzányúlni.
Nem is nagyon tudna, mivel ekkora hitelösszeg beszerzése szembe menne Németország hivatalos, rögzített adósságpolitikájával,